Van egy korszak, amit a mai Ubisoft már nem tud visszahozni, bármennyire is próbálja. A Prince of Persia elegáns ritmusa, a Splinter Cell széria hideg profizmusa, az Assassin’s Creed modern trilógiájának (Origins–Odyssey–Valhalla) újrafogalmazott grandiózuma mind olyan pillérek voltak, amelyekre egy egész generáció építette a saját gamer identitását. Ezek a játékok nem csak technikai teljesítmények voltak, hanem karakteres, lélekkel teli alkotások, amelyek mögött érezni lehetett a stúdiók belső tüzét. Még az AC Shadows is hordoz valamit ebből a régi minőségből, a kritikák ellenére is. A Ubisoft akkoriban még hitt abban, hogy a játék több, mint termék: egy világ, amit érdemes megépíteni.
Most viszont valami megtört. A Ubisoft lelkileg nincs itt, és ez minden döntésükön látszik. Hiába érkezett Julien Gerighty a Star Wars Outlaws kreatív munkálataiból, egyre világosabb, hogy a The Division 3 fejlesztése messze nem tart ott, ahol a rajongók remélték. A cég olyan távolinak érzi a projektet, hogy még vállalati szinten sem tudtak megjelenési ablakot kijelölni, főleg annak tudatában, hogy a Division vezérük éppen ma lépett le tőlük, és nem is akárhová, az EA DICE-hoz. Ez ugyebár nem óvatosság, hanem annak a jele, hogy a videojáték tényleges állapota jóval korábbi fázisban lehet, mint amit a New Game+ Showcase alapján elképzeltünk.
És akkor jött a hír: a Division kreatív igazgatója ténylegesen átigazolt az EA‑hez, a Battlefield Studioshoz. Ez már egy jelzés, hogy belül valami nagyon nincs rendben.
A Ubisoft kommunikációja mostanra olyan, mintha két külön valóságot próbálna egyszerre fenntartani. A showcase‑en még arról beszéltek, hogy a Division 3 „szörnyetegként formálódik”, erre kiderül, hogy a projekt annyira az elején tart, hogy még egy évszámot sem mernek kimondani és ráadásul nincs kreatív vezérigazgatójuk sem.
Véleményem szerint nemhogy idén, de jövőre sem lesz belőle semmi. A rajongók pedig joggal teszik fel a kérdést: akkor a héten hazudtak? Vagy csak annyira szétesett a belső kommunikáció, hogy már ők sem tudják, mit ígérnek? A Massive-nál zajló leépítések és a vezető kreatív távozása együtt olyan képet rajzol ki, amelyet nehéz nem aggasztónak látni.
A Ubisoft már nem az, amin felnőttünk. A Valhalla és a Shadows volt az utolsó két játék, amelyben még érezni lehetett a régi lendületet, azt a fajta megbízható minőséget, amiért egykor rajongtunk. Most viszont a cég inkább tűnik egy fáradt óriásnak, amely próbálja tartani a tempót, de belül már nem találja a saját hangját. A régi Ubisoft világokat épített. A mostani csak próbálja túlélni a következő negyedévet. És ez az a különbség, amit minden játékos megérez, még akkor is, ha nem mondja ki hangosan.
