Asha Sharma első száz napját nyilvános bejegyzéssel zárta Xbox vezérigazgatójaként, amelyben a következő 100 napot a teljes üzletág újraindításaként hirdette meg. A közlemény alacsony elszámoltathatósági tartalékról, csökkenő bevételekről és a hardveralkatrészek körüli válságról szólt, olyan szólamokkal, amelyek a játékiparban régóta az elbocsátások előjeleként értelmezhetők. Amikor egy vezető túlfeszítettségről és kemény igazságokról beszél, a háttérben rendszerint százak sorsa dől el.
A második 100 nap alig több mint egy hete zárult, és az ígért újraindítás brutális mérleget hagyott maga után. Százak, majd újabb százak távoztak Xbox műhelyekből és üzleti egységekből, több teljes csapat bezárt vagy leválasztásra került. Az iparág az elmúlt években hozzászokott a leépítések hullámaihoz, ez a mostani átalakítás még ahhoz képest is különösen kegyetlen képet mutat, és a játékoskultúrában mély sebeket ejt.
Egy újraindítás lényege szerint egyszer történik meg. Nagy megrázkódtatás, majd lezárás, a maradóknak pedig bizonyosság és stabilitás jutna cserébe. Xbox háza táján ebből sem bizonyosság, sem stabilitás egyelőre alig érzékelhető. A héten újabb 268 munkahely szűnt meg, az eddigi mintegy 1600 mellé, miközben a stúdiórendszert ismét átrendezték. Korábban 343 Industries néven ismert Halo műhely komoly vérveszteséget szenvedett, a Ninja Theory sorsa egyeztetési szakaszba került, az Obsidian a Bethesda ernyője alá került, az Undead Labs számára vevőt keresnek, az Arkane jövője pedig továbbra is bizonytalan.
A vállalat még a nyáron 3200 fős leépítési célt jelentett be, így a mostani hullám után is százak távozása várható. A 100 napos címke inkább jól hangzó bejegyzéscímnek bizonyult, a valóságban senki körülötte sincs tisztában azzal, meddig tart a folyamat, meddig járnak be a dolgozók mindennap azzal az érzéssel, hogy a fejük felett lebeg a megszűnés réme. A gondok egyik forrása, hogy máig hiányzik a világos jövőkép arról, milyen lesz Xbox a rendezés után. Egyre inkább úgy tűnik, mintha ilyen jövőkép egyáltalán meg sem fogalmazódott volna.
A mostani átrendezés során az Obsidian a Bethesda kötelékébe került, miközben az Activision vált a Halo sorozat gondnokává, sőt a Rare is hozzá került, amely egykor a Microsoft egyik első nagy Xbox szerzeménye volt. Lényegében a legértékesebb műhelyek és szellemi tulajdonok kikerültek az Xbox saját stúdióágából és átkerültek azokba a kiadói egységekbe, amelyeket a Microsoft az Xbox üzletág felduzzasztására vásárolt fel. Korábban a vezetés arról beszélt, hogy az átszervezés a vezetési szintek csökkentésével közvetlenebb irányítást hoz, mostani lépések ezzel alig mutatnak rokonságot.
Sokkal inkább illeszkedik ahhoz a félig tréfás felvetéshez, amely már az Activision Blizzard King felvásárlásakor szárnyra kapott, miszerint a méretek miatt előbb-utóbb az Activision veszi át az Xbox irányítását, és a fordítottja történik. Nehéz elvonatkoztatni ettől, amikor a Halo, amely az első konzol indulásától Xbox koronaékszere, mostantól Activision ernyője alatt működik, miközben a kifejezetten erre a sorozatra létrehozott Halo műhely állománya drasztikusan megfogyatkozott. Prózaibb magyarázat szerint pénzügyi szempontok állnak a háttérben, a legértékesebb csapatok áthelyezése segíthet tompítani a várható értékvesztések leírását. A Microsoft az Activision Blizzard üzletet a csúcson kötötte, és a könyv szerinti érték felpumpálása vonzóbb képet festhet a befektetők előtt.
Összeesküvés-ízű gondolat szerint a Microsoft az üzletág fokozatos kivezetésére készül, és ehhez logikus lépés a „koronaékszerek” áthelyezése olyan egységekbe, amelyekért önállóan jobb árat kaphat. Az Xbox egészének eladására vevő aligha akadna, különösen a konzolhardverek körüli alkatrészválság okozta ellenszélben. Ha valaki az Activision Blizzard és a Bethesda csomagért szeretne elfogadható árat kérni, a Halo bedobása édesítőszerként érthető húzás lenne. Bár ez a forgatókönyv kevéssé valószínű, a Microsoft számára a több tízmilliárdos leírás és az újabb nagy fogyasztói területről való kivonulás arcvesztése nehezen vállalható, és olyan vevő, aki arcmentő árat fizetne, aligha akad.
Xbox Game Studios kötelékében maradt egy kisegítő műhely a Halo játékokhoz, a Forza vonal két nagy csapata, a Playground Games és a Turn 10 összeolvadva, a Gears of War gazdája, a The Coalition, valamint a Clockwork Revolution műhelye, az InXile Entertainment. Ha a cél tényleg az, hogy a fejlesztés felügyelete a Bethesda és az Activision szervezeti rendjébe kerüljön, kérdéses, miért maradtak ki ezek a csapatok. Talán idővel ők is követik a többieket, Az Xbox eddigi gyakorlata szerint a sebtapaszt lassan húzzák le. A Mojang külön említést érdemel, a Minecraft pénzgyárként külön pályán mozog, a Microsoft nagy terveket dédelget vele, és közvetlenül az Xbox ernyőszervezet alatt helyezkedik el az Activision, a Bethesda és az Xbox Game Studios mellett. A Minecraft sikere teljesen eltér a többi üzletág logikájától, és egyelőre homály fedi, hogyan illeszkedik a vezetés elképzeléseibe.
A teljes képhez hozzátartozik a Physint ügye. Amikor a Sony kiszállt Hideo Kojima új játékának támogatásából, az Xbox Game Studios azonnal lecsapott a kiadási jogokra. Lehet, hogy ez hosszú távon mesterhúzásnak bizonyul, az viszont biztos, hogy a költségcsökkentés és hatékonyság jegyében zajló átalakítás közepette a Microsoft most óriási elköteleződést vállalt egy olyan cím mellett, amely legkorábban 2030 körül érkezhet. A játékipar logikája szerint egy ilyen projekt iszonyú erőforrást emészt fel, miközben a jelenlegi üzletág a túlélésért küzd.
Külön-külön mindegyik lépés védhetőnek tűnik. A Physint önmagában erős cím a kínálatban, az Activision a lövöldözős sorozatok terén komoly tapasztalattal bír, így a Halo gondozása logikusnak látszik, az Obsidian Bethesda alá sorolása pedig illeszkedik ahhoz, hogy a csapat egy új Fallout játékon dolgozik. Az is belátható, hogy az Xbox túl nagyra nőtt, figyelme túlságosan szétforgácsolódott. Együtt szemlélve azonban az egész folyamatból hiányzik a haditerv érzete, hiányzik a jövőkép, amely megmutatná, milyen lesz Xbox 5 vagy 10 év múlva. Ahogyan a Sony, úgy a Microsoft is érzi, hogy közeleg a pillanat, amikor be kell jelenteni a következő korszak gépét és annak árát. Egy 1000 dollár feletti ár várható, és csak akkor nyerheti meg a játékosokat, ha mögötte világos, hiteles ígéret áll arról, mit kapnak ezért a pénzért a következő fél évtizedben.
A figyelem most a távoli horizont felé fordul, hiszen a Physint tervezett érkezése 2030 körül várható, a Kojima Productions fejlesztésében és az Xbox kiadásában, PC, Xbox Series X|S és PS5 rendszereken. A műhelyek költöztetése, a sorozatok új gazdái és a költségvetési feszültségek közepette a játékoskultúra lélegzetvisszafojtva figyeli, milyen bejelentések érkeznek a következő korszak gépéről, milyen exkluzív címekkel próbálja majd a Microsoft visszahódítani a nappalikban helyet foglaló közönséget.
