Volt idő, amikor egy böngészőfül bezárása komoly stratégiai döntésnek számított. A Travian, a KingsAge és társaik idején még nem az volt a kérdés, hogy hány FPS-t tud a videokártyánk, hanem az, hogy vajon mire visszaérünk a géphez, áll-e még a falunk. Erre a régi iskolás receptre épít a Skullhold, amely jelenleg nyílt bétafázisban várja azokat, akik hiányolják a hosszabb távú tervezésre, nyersanyag-gazdálkodásra, seregek felépítésére és más játékosokkal való versengésre épülő böngészős stratégiákat.
A körítés azonban messze áll a klasszikus középkori falvaktól. Itt egy sötét, posztapokaliptikus pusztaságban próbáljuk felépíteni saját hatalmunkat, miközben romokból emelünk erődöt, katonákat képzünk, hadigépeket gyártunk és új területeket próbálunk az uralmunk alá vonni. Mindez közvetlenül böngészőből működik, telepítés nélkül, ráadásul mobilról is játszható, így a következő építkezés vagy katonai parancs miatt nem feltétlenül kell rohanni haza a számítógéphez. Ami valljuk be, az ilyen játékoknál veszélyesen praktikus tud lenni.
Egy bunkerrel kezdődik, birodalom lehet belőle
A fejlődés központja saját bázisunk, ahol elsőre is meglepően sokféle épület vár fejlesztésre. A fő bunkertől kezdve a raktárakon és élelmiszerkészleteken át egészen a katonai létesítményekig több rendszer dolgozik együtt, így nem elég egyszerűen mindent ész nélkül magasabb szintre húzni.
A Bunker gyorsítja az építkezést és növeli a parancsnoki kapacitást, míg a Warehouse a Scrap, Timber és Rubble tárolásáért felel. A Provisions Depot az élelmiszerkészleteket kezeli, a Vault pedig a felhalmozott vagyon egy részét védi meg attól, hogy mások túlságosan lelkesen segítsenek nekünk megszabadulni tőle.
És már itt megjelenik az a fajta döntéshozatal, amitől ezek a játékok annak idején annyira veszélyesen időrablóak voltak. Fejlesszem tovább a gazdaságomat? Növeljem a raktárkapacitást? Inkább a védelemre költsek? Vagy induljon még egy adag katona, mert a szomszéd gyanúsan csendben van?
Utóbbi általában sosem jelent jót.
Nem csak nyersanyagot termelünk – hadsereget is
A katonai fejlődés több külön épület köré szerveződik. A Military Barracks a gyalogsági egységek kiképzésének központja, a Combat Garage a harci járművek gyártásában játszik szerepet, míg a Siege Workshop az ostromgépek felé nyitja meg az utat.
Ahogy az épületek fejlődnek, gyorsul a kiképzés, így idővel egyre komolyabb hadigépezet építhető fel. Ez különösen fontos egy olyan világban, ahol nem egy elszigetelt kampányt teljesítünk, hanem más játékosokkal együtt osztozunk ugyanazon a tartós stratégiai térképen.
A békés építgetés tehát csak addig működik, amíg mindenki más is békésen építget.
Vagy amíg azt hisszük.
A terjeszkedéshez külön Colonization Center áll rendelkezésre, amely telepesek és hadurak kiképzésével segíti új területek megszerzését. Vagyis a későbbi játék már nem pusztán arról szól, hogy egyetlen bunker falait próbáljuk minél magasabbra húzni: fokozatosan valódi birodalommá nőhetjük ki magunkat.
Kereskedelem, szövetségek és a jól ismert „csak még öt perc”
A magányos farkasok természetesen próbálkozhatnak egyedül is, de egy hosszú távú online stratégiai játékból aligha maradhatnak ki a szövetségek. Az Embassy segítségével meglévő alliance-hoz lehet csatlakozni, magasabb fejlettségnél pedig saját közösséget is alapíthatunk.
Ehhez társul a játékosok közötti kereskedelem. A Marketplace fejlesztésével több kereskedő és nagyobb szállítási kapacitás válik elérhetővé, így a felesleges nyersanyagokat másokkal cserélhetjük el. Egy jól működő közösségnél ez könnyen ugyanolyan fontos lehet, mint maga a hadsereg: valakinek rengeteg fa kell, másnak éppen törmelékből áll hegy a kert végében.
A térkép, az üzenetek, a meghívások és a ranglista mind arra épülnek, hogy ne egy magányos városépítős játékként kezeljük az egészet. A fejlődés folyamatos versenyt jelent a többi túlélővel, miközben eldönthetjük, kit tekintünk potenciális partnernek, és kinél lenne esetleg érdemes megnézni, mennyire erős az a híres bunker.
Szigorúan tudományos célból, természetesen.
Az Overlord nem csak szép profilkép
Az egyik érdekesebb rendszer az Overlord, amely saját fejlődési lehetőségekkel és felszereléssel rendelkezik. Tapasztalati pontok gyűjtésével szinteket léphetünk, majd pontokat oszthatunk különböző tulajdonságokra.
A Combat Strength például közvetlen harci erőt biztosít, illetve a hadsereg teljesítményét is növelheti, míg a Resource Production a gazdasági oldalt erősíti. Ez azt jelenti, hogy a játékos nem kizárólag épületszintekkel alakítja saját stratégiáját: maga a parancsnok is specializálható.
Ehhez felszerelések is társulnak, többek között fej-, kéz-, láb- és járműhelyekkel, így az Overlord idővel egyre fontosabb részévé válhat a teljes birodalom fejlődésének. A rendszerben külön kalandok és saját piac is helyet kapott, vagyis nem egyszerűen egy újabb statisztikai ablakról van szó.
A Salvage Lab eközben további támadási és védelmi kutatásokat kínál, amelyek az egész fiókra hatással lehetnek. A gazdasági, katonai és karakterfejlődési rendszerek ezért több ponton összeérnek, ami hosszabb távon jóval több variációt ígér annál, mint hogy „építsünk még öt katonát, aztán meglátjuk”.
Már a bétában is komoly mennyiségű rendszer működik
A felületből jól látszik, hogy nem egy néhány menüpontból álló prototípusról beszélünk. A klasszikus épületfejlesztés és nyersanyagtermelés mellett jelen van a hadsereg, az ostromtechnika, a kolonizáció, a kereskedelem, a szövetségi rendszer, a ranglista, a karakterfejlődés, a kutatás és a különböző gazdasági bónuszok is.
A bázison még építési sor is működik, amely alapból korlátozott számú párhuzamos fejlesztést enged, további hely pedig külön nyitható meg. Az ilyen apróságok elsőre nem hangzanak különösebben izgalmasan, de aki valaha játszott hasonló böngészős stratégiával, pontosan tudja, milyen mély filozófiai kérdéssé képes válni, hogy melyik épület induljon el először, amikor mindegyikre szükség lenne.
A védelem sem kizárólag katonákból áll. A Bone-Fence például közvetlenül növeli a csapatok védelmi értékét, míg a Vault akár a nyersanyagok jelentős részét is megóvhatja a fosztogatástól. Ez arra ösztönöz, hogy ne pusztán a támadóerőre koncentráljunk, hanem ténylegesen gondolkodjunk azon is, hogyan éljünk túl akkor, amikor éppen mi kerülünk a térkép kevésbé szerencsés oldalára.
Most van talán a legjobb idő beszállni
A Skullhold jelenleg nyílt béta alatt fut, ezért a rendszerek még változhatnak, a fejlesztés pedig folyamatos. A tesztidőszak egyik nagy előnye, hogy most lehet igazán kiismerni a gazdaságot, az optimális fejlesztési sorrendet és a katonai mechanikákat, mielőtt elindul a hivatalos verzió.
Fontos ugyanakkor, hogy a végleges rajtnál a béta során megszerzett előrehaladás törlődik. Ez elsőre talán rosszul hangzik, valójában azonban egy stratégiai játék esetében érdekes helyzetet teremt: jelenleg különösebb következmény nélkül lehet kísérletezni, hibázni, túl sok katonát gyártani, túl kevés raktárt építeni, vagy megtanulni a saját kárunkon, hogy a „biztos nem támad meg senki éjszaka” stratégia általában milyen eredménnyel jár.
A most csatlakozók ráadásul nem egy évekkel ezelőtt kialakult szerverre esnek be, ahol a veterán játékosok már fél kontinenst birtokolnak. Mindenki egy formálódó világ része, ahol a visszajelzések még ténylegesen szerepet játszhatnak abban, milyen irányba fejlődik tovább a játék.
Egy kis nosztalgia, modern köntösben
A böngészős stratégiai MMO-k sosem azért működtek, mert látványos átvezető videókat vagy gigantikus 3D-s csatákat kínáltak. A varázsukat az adta, hogy egy egyszerűnek induló településből hetek alatt valódi birodalom nőtt ki, közben pedig szövetségek alakultak, háborúk kezdődtek, kereskedelmi megállapodások születtek, és néha egyetlen rossz döntés is elég volt ahhoz, hogy órák munkája kerüljön veszélybe.
A Skullhold pontosan ezt az érzést próbálja visszahozni, csak középkori falvak helyett egy posztapokaliptikus pusztaságba helyezve.
Aki annak idején órákat, heteket vagy akár hónapokat töltött Travian, KingsAge és hasonló címek előtt, annak már az első néhány menüpont is kellemesen ismerős lehet. Az újoncok pedig most megtudhatják, miért volt képes egy egész generáció arra, hogy hajnali háromkor felkeljen egy virtuális támadás miatt.
A béta már játszható, a regisztráció ingyenes, a teljes indulás pedig közeledik. Ha valaki szeretne még a hivatalos rajt előtt kiismerni egy új, klasszikus szemléletű böngészős stratégiai MMO-t, most érdemes lehet felhúzni az első bunkert.
Aztán már csak egyetlen szabály marad:
Soha ne bízzunk abban a szomszédban, aki túl régóta nem támadott meg senkit.
