A show díjátadó része szinte hibátlan volt, ám egy kellemetlen élmény is beárnyékolta. Erről fogok beszámolni.
A fények kialudtak, a konfetti lehullott, és a Geoff Keighley által vezényelt The Game Awards 2025 is bekerült a történelemkönyvekbe, ám sajnos nem úgy, ahogy reméltük. A gála külsőségei, a körítés, a „körülmény” parádés volt: a szimfonikus zenekar hátborzongatóan játszott, a rockbetétek zúztak, és olyan világsztárok emelték az est fényét, mint Lenny Kravitz, a karizmatikus Jason Momoa vagy Milla Jovovich. A színpadkép és a díjátadó eleganciája méltó volt az iparág jelenlegi aranykorához, ám a show tartópillérének számító világpremierek fájóan gyengére sikerültek. Olyan bejelentéseket kaptunk, amelyeket egy átlagos hírportál egy álmos vasárnap délelőtt hozna le rutinból, nem pedig az év legfontosabb gaming eseményén. Hiányzott az az átütő erő, a „megaton” erejű bombahír, ami miatt érdemes fennmaradni éjszaka, különösen most, amikor a videojáték-piac elvileg a csúcson van.
Azonban a középszerűség tengeréből kiemelkedett néhány sziget, amelyekre még sokáig emlékezni fogunk, és amelyek megmentették az estét a teljes érdektelenségtől. A legnagyobb érzelmi hullámvasutat a Star Wars: Fate of the Old Republic bejelentése okozta; a gyomrunk összeszorult, és a szemünk is párás lett a meghatottságtól, hogy ez a projekt végre valósággá válik. Ráadásul a Lucasfilm Games emelte a tétet, hiszen egyből két címmel készülnek: a másik egy online, crossplay alapú versenyjáték lesz, amely azonnal a Baljós árnyak fiatal Anakin Skywalkerének legendás fogatversenyét idézte fel mindenkiben. Hasonlóan erős pillanat volt a Crystal Dynamics belépője is, akik bizonyították, hogy jövőre el lesznek havazva munkával. Két Tomb Raider játékkal is érkeznek: a Tomb Raider Catalyst egy tiszteletteljes főhajtásnak tűnik, míg a Tomb Raider: Legacy of Atlantis remake hatalmas, szabadon bejárható területeivel és felfedezés-központú játékmenetével ígérkezik modern klasszikusnak.
A bemutatók sorát színesítette néhány ígéretes, bár kisebb visszhangot kiváltó cím is. A No Law egy kifejezetten izgalmas cyberpunk FPS lövöldének tűnt, a titokzatos Warlock pedig a jövő egyik nagy rejtélye lehet. A horror rajongók szívét a Resident Evil Requiem dobogtatta meg, amelyben Leon S. Kennedy visszatérését erősítették meg egy kooperatívnak tűnő, két karakteres kampányban, ahol a női főszereplő nem más, mint a szépséges Grace Ashcroft. Szintén megtévesztő, de hatásos volt a Larian Studios előzetese a Divinity 3-ről, amit a stílus és a hangulat miatt sokan elsőre egy The Witcher remake-nek vagy folytatásnak hittek. Láthattunk még képkockákat az Exodus-ból, a Control Resonant-ból és az Ontos-ból is, valamint örömmel nyugtáztuk, hogy a Phantom Blade és az Ace Combat végre teljes crossplay támogatást kap.
A show végét azonban egyértelműen a csalódás uralta. Az utolsó, nagy durranásnak szánt leleplezés egy ingyenes hero-shooter volt az Apex Legends és a Titanfall alkotóitól, ami sokaknál kiverte a biztosítékot. Egy olyan piacon, ahol az Overwatch 2 és a Marvel Rivals dominanciája megkérdőjelezhetetlen, egy sokadik ilyen típusú játékkal előállni „Nagy hármas”-ként, finoman szólva is kockázatos és fantáziátlan döntés. Nehéz elképzelni, hogy ez a cím képes lesz labdába rúgni a nagyok mellett, és a bejelentés súlytalansága keserű szájízt hagyott maga után a záróakkordoknál.
Végezetül, bár a bejelentések hagytak kívánnivalót maguk után, a díjazottak teljesítménye előtt fejet kell hajtanunk. Az este abszolút győztese a Clair Obscur: Expedition 33 lett, amely valósággal tarolt a kategóriákban; a fejlesztőknek komoly fizikai erőnlétre lesz szükségük, hogy a rengeteg trófeát hazacipeljék. A díjátadó része tehát rendben volt, a szakmai elismerések jó helyre kerültek, de a TGA 2025 összességében megmaradt egy fényes, de tartalmában kicsit üres ígéretnek. Most pedig ideje elköszönnünk az olvasóktól, remélve, hogy jövőre a show nemcsak a sztároktól, hanem a játékoktól is hangos lesz.
