A munkahelyi stressz nem vicc, és a kiégés sokakat érintő probléma. Habár fontos lenne aktívan foglalkoznunk a kérdéssel napjainkban, senkinek esze ágába se jutna egy játékban boncolgatni ezt a komoly témát… legalábbis nem egy morbid humorral spékelt platformer játékban! Ám lássatok csodát, a mostani játékunk pontosan ezt merészeli megtenni, és annyira érdekesnek tűnik ez a még fejlesztés alatt álló program, hogy rögtön rá is vetettük magunkat.
Jó halált kívánunk!
A Have a Nice Death egy rogue-like platformer, ami kézzel rajzolt animációval, egyedi látványvilággal és idegörlő nehézséggel várja a hentelésre éhezőket.
A történet szerint a Halál, más néven a Kaszás, boldogan és buzgón végezte feladatát az emberiség történelmének kezdete óta, precizen learatva az életük végére érő emberek lelkeit. Ahogy azonban telt az idő, és egyre több ember született, majd halt meg, a Kaszás munkája egyre csak nőtt és nőtt, és már a halál ura sem bírta idegekkel ezt a szörnyű hajtást. Ezért hát segédeket teremtett magának, akik helyette gyűjtötték meg a halottakat, míg ő a sikert meglovagolva egy céget alapítva már csak a papírmunkával ügyködött. Idilli karrier cél, nemde? Hát nem.
Ugyanis a segédek túl jó munkát végeztek, és a tetteik következményeképp felgyülemlő papírmunka véget nem érő irodai pokollá változtatta a Kaszás napjait. Egy nap aztán megelégelte a nyomasztó és stresszes CEO feladatokat, és eldöntötte, hogy helyrepofozza a túlbuzgó és önfejű segédeit, rendbeszedve a cégét és helyreállítva a lelkek begyűjtésének helyes menetét.
Már most egyértelmű lehet, hogy a Have a Nice Death a témát tekintve sem túl szívbajos, a morbid kontextus pedig csak még fenomenálisabb, mikor megpillantjuk a remek és igényes rajzolt animációt. A felvezető videó zseniális és egy sorozatot is megnéznék ezzel a rajzstílussal, ebben a minőségben, ám a videó után már a mi irányításunk alatt elevenedik meg a hős, a Kaszás.
Platformer lévén oldal nézetből irányítjuk hősünket, ugrálunk, szintek közt mozgunk, a kaszánkkal csapkodunk, a pályákon talált fegyverekkel törünk zúzunk, valamint varázslatokat is használhatunk. Az első pár percben a cég körülményeit és a legközelebbi beosztottjainkat ismerhetjük meg, jópofa dialógusok keretei közt, melyek alá kreatívan bugyuta halandzsanyelvet írtak a fejlesztők. Az üresfejű titkárnő, a szétdoppingolt HR support, a nyálát folyató IT szakértő mind mind akár a saját munkahelyünk alkalmazottai közül is előléphettek volna, természetesen karikatúrával elbagatelizált morbid háttértörténetekkel színesítve.
Home-office
Az első futam nagyon egyszerű mechanikákra tanít, megyünk balról jobbra, levágjuk az elénk kerülő ellófrált alkalmazottakat és megelevenedő irodai eszközöket, gyűjtögetjük a lelkeket, majd elérjük a liftet. A lift vezet a következő szintekre, és mi döntjük el, hogy a legközelebbi 2 vagy 3 szint közül melyikre megyünk. Mindegyik szint rejt valami izgalmat, kihívást, vagy nagy értékű jutalmat, a random generált pályák azonban keményen megbüntetnek, ha nem vagyunk óvatosak. Mire elérünk az osztály legutolsó termébe, muszáj felszerelnünk magunkat fegyverekkel, varázslatokkal, buffokkal és életerővel, mert az utolsó szoba mindig egy boss. És a bossok nem kegyelmeznek.
A cél az összes boss rendre rugdosása, így az első pályán várakozó melák legyőzése éppen csak a kezdet. A bosst rögtön követi a kafetéria, ahol feltöltődhetünk, beszélgethetünk alkalmazottakkal, majd kiválaszthatjuk a következő osztályt, amelyikre menni szeretnénk. Itt több lehetőség váltja az irodai környezetet, mint a szemétfeldolgozó, nyomda, gyorséttermi étel gyár, és így tovább. Mindegyik terep más-más kihívásokat, más fajta a ellenfeleket, és természetesen más fajta és nehézségű bosst kínál.
Ha elbukjuk a pályát, akkor visszakerülünk az irodánk székébe, és kezdhetjük elölről az egész procedúrát. Szerencsére a begyűjtött pénzt, lelkeket, és feloldott titkokat megtarthatjuk, tehát minden nekifutás valamilyen továbblépést jelent, még akkor is, ha az nagyon minimális. Frusztráló lehet, hogy minden újrakezdéssel ugyanazon a terepen kell először átvágnunk, de annak random generált mivolta és az idővel megszerzett tapasztalataink sokkal gyorsabbá és könnyebbé teszik a haladást.
A rogue-like tehát működik, a nehézség sokszor csak a mi képességeinktől függ, a bossoknál legalább egyszer meg kell halnunk, hogy megismerjük a mechanikáikat, de végülis mindig van valami apróság, ami miatt különböznek a futamjaink egymástól. Azt nem mondanám, hogy igazságtalan a játék, de hogy nehéz, az biztos.
A játékmeneten felül egyébként minden másban is tündököl a Have a Nice Death, még ha van is pár részlet, amire ráfér egy kicsi polírozás. A kézzel rajzolt, elborult terepek, a minőségi animáció, a remek effektek mind szuper összképet alkotva adnak rajzfilmszerű élményt, amit a sötét humor csak tovább édesít. Itt-ott nagyon kicsi felbontásúak a rajzok, főleg a fölöslegesen közel hozott képek esetében. Ezek egy Switchen biztos nem tűnnek föl, de egy 4K monitoron csúnyácskának tűnnek. De ezen biztos fognak majd javítani. A zenére viszont egy szemernyi panasz sem lehet, baromi hangulatos, jópofa és a játékhoz tökéletes fűszerezést nyújtó számok csendülnek fel.
Ajánló
A Have a Nice Death nem pusztán egy a sok közül. Rogue-like játék, ami nem bolondítja meg a jól bevált recepteket, ellenben az egyedi kontextus, a sztori, a karakterek, a dizájn és a minőségi animációk különlegessé teszik a játékot, és simán kitűnik a tömegből. Early Access létére egészen előrehaladott a fejlesztés, tehát bátran rá lehet ugrani akárkinek. És ha elkészül, simán lehet, hogy a Dead Cells és Hollow Knight mellé is fel tud mászni a dobogón.
Amiért megéri ránézni már most:
- Remek dizájn és animáció
- Kihívásokkal teli
- Folyamatosan bővülő tartalmak
Amire még várunk:
- Néhol túl kicsi felbontású képek
- Még nem egyértelmű a hosszútávú fejlődés rendszer