Bár a Vermintide 2 2018-ban jelent meg, a sorozat nemrég ünnepelte 5. születésnapját, és ennek örömére mi is visszatértünk kicsit a patkány hordák közé nosztálgiázni, na meg mészárolni kicsit. A Vermintide 2 egy időtálló alkotás, a behozott újítások kellemes fűszert adnak a már szinte közel tökéletes alap koncepciónak. És hát azok a patkányok nem gyilkolják le saját magukat, úgyhogy vágjunk is beléjük!
Amerre nézek, patkány terem
A Vermintide a Warhammer Fantasy univerzumában játszódik, ami bár egy megszokottnak nevezhető fantasy sémára épült világ, ám hangulata és teremtményei korántsem megszokottak. A béke ismeretlen fogalom, a háború örök, a vérontás mindennapos, az abberáltan gonosz vidékeket pedig szörnyen kegyetlen lények és a brutalitásba beleőrült emberek járják. Féleszű, de félelmetesen erős orkok, meghökkentően szívtelen elfek, mutáns patkányok és a káosz birodalmának démonai leselkednek minden sarok mögül. Csupa móka és kacagás.
És ha ez nem lenne elég, a Warhammer Fantasy univerzuma elérte azt a pontot, mikor a régi világot eltörölték, hogy hamvaiból egy újat emeljenek fel. Ez az esemény a sztoriban az End Times, mikor minden nép hadba vonul egy utolsó rettenetes küzdelembe, istenek halnak meg, a káosz erői pedig végül győzedelmeskednek, és a világ megsemmisül. Ezt az eseményt követi az Age of Sigmar, de ne szaladjunk ennyire előre, ugyanis a Vermintide az End Times korai éveiben játszódik, mikor még nem egyértelmű a kegyetlen végzet beteljesülése.
Az első játék mutatta be a játék játszható főhőseit, valamint a helyet ahol a sztori játszódik, Ubersreik városát. A város távol esik a legfontosabb ütközetektől, ám nem kevésbé fontos helyszín, az emberi birodalom egy fontos bástyája, tele kincsekkel. Ahogy a káosz felülkerekedik a halandók világán, úgy a szánalmasan buta, de több millió példányt számláló skaven patkányhorda merészkedik szemtelenül közel a városhoz, majd egy váratlan pillanatban meg is szállja azt. A skavenek stratégiája az elözönlés, a fertőzés terjesztése, és hogy a saját hulláik tengerével nyomják agyon az áldozataikat. Esélye sincs a város lakóinak ellenállni, így az kiürül, a patkányok pedig boldogan fosztogatják a sajt raktárakat.
Ekkor érkeznek meg főhőseink, Kerillian a magányos elf, Markus a zsoldos lovag, Bardin a törpe, Victor az őrült fanatikus boszorkány vadász, és a fogságába esett Sienna, a boszorkány. A valószínűtlen kompánia kutyaszorítóba kerül a városban, és csak egymásra számíthatnak, ha élve akarnak kijutni. Próbálkozásaik azonban hatékonyabbnak bizonyulnak a vártnál, és a patkányok serege lassan kifogy a szuszból, míg nem Ubersreik hősei vissza kergetik a patkány hordát a föld alá.
Rágcsálóírtás
A Vermintide 2 sztorija nem sokkal később játszódik, mikor is a hősök arra ébrednek, hogy a föld alá kergetett skavenek fogságába estek, akik a mélység barlangjai és romjai közt építették fel újra hadseregüket. Ami azonban még rettenetesebb, hogy Nurgle, a rothadás, halál és fekélyek káosz istene a kegyeibe fogadta a skaveneket, és undorítóan eltorzult lovagjait és zombijait küldte nekik segítségül. A skavenek feladata egy portál építése Ubersreik alatt, hogy azon keresztül az észak barbár hordái átjöhessenek, és végleg meghódíthassák az emberek birodalmát. A tutorial a szökésünket követi végig, a felszínen azonban a legrosszabb fogad bennünket: Ubersreik elesett. A hősök egy hegyek közt megbújó erődben találnak menedéket, ahol kedvenc kocsmárosuk és egy ravasz boszorkány segít nekik megakadályozni a totális inváziót.
Na de miféle szerzetek képesek felvenni a harcot ilyen lehetetlen túlerővel szemben? A skaven horda még csak hagyján, de Nurgle átkozott mágiája sokkal félelmetesebb.
Nem kell aggódni, a csapat tagjai az első részben felsorakoztatott hősökből áll ismételten, csak ezúttal kiforrottabb kapcsolatuk van egymással, és több motivációval is rendelkeznek, ami nagyon kellemesen fűszerezi meg az amúgy roppant sötét hangulatot. Markus szinte családjának tekinti a csapatát, Victor belátja hibáit és képességeit a valós igazság nevében használja. Kierillian továbbra is megvet mindent és mindenkit aki nem elf, de ezt a verbuvált bandát még ő is megkedveli, és köztük biztonságban érzi magát a kegyetlen istennőjének tekintetétől. Bardin mindig is barátságos volt, vágya azonban hogy eljusson Karak Zorn erődjébe úgy tűnik nem jön össze, így inkább bajtársaival marad és ájultra issza magát minden csata után. Sienna nem változott, ő továbbra is az a kedves hölgy aki eddig volt, éppen csak a testében szunnyadó erőknek nem hajlandó tovább megálljt parancsolni.
A hősök, mint látjátok, elég sokszínűek, teljesen más feladatot látnak el a csatatéren, más fegyvereket, képességeket használnak. De ami a legfontosabb, hogy minden hősnek három különböző kaszt specializációja van (Markusnak van négy a legutóbbi patch óta), melyek mindegyike máshogy fókuszálja a karakterek képességeit és lehetőségeit. Például Markus első kasztja, a zsoldos egy nehéz fegyverekre fókuszáló, társait védelmező frontharcos. Egyik specializációja ezt emeli magasabb szintre, mert a Foot Knight feladata hogy minden sebzést elvisel, beront a tömeg közepébe, szörnyű felfordulást csinál, amíg társai helyezkednek. Ellenben a másik specializációja azzal a lehetőséggel játszadozik, amikor is Markus felhagy a zsoldos élettel és az erdőkbe vonul, így máris elfelejthetjük a szívós tank szerepét, és lesz helyette egy íjat használó vadászunk. Mindegyik hősnek vannak hasonló, végleteket bemutató kaszt specializációja, és nincs olyan, hogy egyik jobb mint a másik. Mindenki megtalálhatja a neki tetsző játékstílust, és kénytelen is lesz rá, ugyanis a játék kegyetlenül nehéz.
A Vermintide több nehézségi fokozatot is felajánl, azonban a megfelelő döntés az a legkisebb fokozatról indulni, és szépen felfejlődni a magasabb szintekre. Ez azért van így, mert a Vermintide kíméletlenül nehéz játék. A könnyű fokozaton még lazán leszabdalunk mindent, de a játékmód feladata hogy megismerjük a pályákat és kiismerjük a feladatokat, amik a továbbjutáshoz szükségesek. A magasabb nehézségi szinteken nem lesz időnk tájékozódni, gondolkodni, vagy egyáltalán egy helyben állni. A horda fáradhatatlanul okádja ránk az újabb és újabb ellenfeleket, fegyvereik nagyot csapnak ránk, az alkalmanként megjelenő speciális ellenfelek pedig valódi rémálommá változtatják megpróbáltatásainkat. Egyik pillanatban a szó szerint több száz patkány mögül elkezd lövöldözni egy gépágyús, egy dombról egy káosz mágus idéz alánk bénító forgószelet, majd mikor úgy érezzük hogy végre túl vagyunk a nehezén, megjelenik egy közel főboss nehézségű, óriási bestia, és a földbe döngöli a csapatunkat.
Ilyen, és ehhez hasonló tapasztalatok miatt a csapatunknak muszáj külön-külön is tisztában lennie a választott karaktereikkel, mindenkinek ismernie kell a megoldandó feladatok módját, és egy pillanatra sem szabad leszakadni a csapattól, vagy megállni bénázni. Egy rossz döntés, egyetlen véletlen hiba, és elbukjuk a pályát. Már pedig ezt nem nehéz összehozni, ugyanis a pályák elég sokfélék, hosszú idő rajtuk végigmenni, a feladatok néha elég nehezek, és közben persze ömlik a falakból a patkány. Három főellenség is található a játékban, melyeknek saját pályáik vannak, ezeket külön élvezet levadászni, feltéve ha túléljük a hozzájuk vezető utat. A legutolsó pálya pedig annyira aljas, hogy csak tényleg az tudja végigcsinálni, aki egyedül is jól játszik, és a csapatjátékra is kifejezetten odafigyel.
Egységben (és hitben) az erő
De hogyan erősödhetünk meg? Mint említettem, nem elég ügyesnek lenni, a karakterünk szinteket lép, talenteket kap, na meg persze fegyvereket és különleges képességeket adó ékszereket. Ezek a tárgyak nem potyognak a patkányokból, nem vehetjük, vagy válthatjuk ki őket. A Vermintide 2-ben loot box rendszer működik, ami kifejezetten érdekesen van megoldva, és nagyon megköveteli, hogy oda tegyük magunkat minden meccsben.
Minden meccs alatt lehetőségünk van kihozni értékes, vagy épp megátkozott könyveket. Ezeknek a könyveknek a helye mindig fix minden pályán, így egy tapasztalt játékos már tudja, mikor hova kell ugrálni, hogy megszerezze a csapat ezeket a kincseket. Ám a sima könyvek helyet foglalnak a hordozónál, aki büntetésből nem vehet fel gyógyító felszerelést. Az átkozott könyvek még aljasabbak, ugyanis felvételükkor elcsípik minden karakter életének egy negyedét, amit fel sem lehet gyógyulni. Ha nálunk van minden könyv, akkor szűkös készletekkel, és ijesztően kevés élettel kell végigmennünk a pályán. Ha mázlink van, találhatunk a pályán hat oldalú kockákat, valamint ugyanilyen kockák eshetnek bossokból, vagy melák ellenfelekből.
Mikor véget ér egy pálya, a loot boxunk szánalmasan közönséges fa ládikó, ám attól függően hogy mennyi mindent csináltunk meg a pályán, úgy növekszik a szintje. Kihoztuk az összes könyvet? Akkor már nagyobb eséllyel esik a ládából ritka cucc. Hoztunk pár dobókockát? Ezek random növelnek a box szintjén, máris jobbak az esélyeink értékes kincsre. És végül a játék ránk tesz egy teljesen random módosítót, csak hogy érezzük a törődést. Az így elkészült ládát kinyitva három random tárgy üti a markunkat, közönséges, gyakori, ritka, epik, és legendás ritkasági szinteken.
A tárgyak növelik a karakterünk erőszintjét, ami arról árulkodik, hogy mennyire állunk készen a magasabb nehézségekre. Nagyobb szinteken természetesen jobb féle láda a jutalom, erősebb fegyverekkel, tárgyakkal, és ritkán kozmetikai kiegészítőkkel. Ládát kaphatunk még különleges megbizatások elvégzéséből, teljesítmények megszerzéséből, valamint napi és heti kihívásokért is. A karakterünk szintje mellett a tárgyaink határozzák majd meg, mit is érünk, így erre kifejezetten figyelnünk kell. Mivel a játék folyamatosan változó kihívások és váratlan események elé állít, így sosem változik a Vermintide agyatlan farmolássá, vagy monoton, önismétlő játékká. Minden újabb és újabb nekifutása ugyanannak a pályának ugyanolyan izgalmas, kihívásokkal teli, és jövedelmező, mint az előzők.
Na és mi történik, ha kitakarítottunk minden szintet, kihúztuk a karaktereinket az elérhető legnagyobb erőszintre, megvannak a legjobb tárgyaink, de még mindig patkány vérre szomjazunk? Van pár nehézséget növelő különleges megbízás, havi vagy épp heti esemény, de az új tartalmakat a DLC-k hozzák el nekünk. Van olyan kiegészítő ami csak egy új pályát ad, a legutóbbi Markusnak oldja fel a templomos lovag kasztot, ám a leghangsúlyosabb nyüstölhető extra a káoszi bestia-emberek kiegészítőjével érkezett. A DLC-t birtokló játékosok hozzáférhetnek egy mágikus dimenziókba nyíló kapuhoz, melyben helytállva a fő kampánytól független gyűjthetünk pontokat. Csak ebben a játékmódban használható fegyvereket fejlesztgethetünk, megszerezhetünk új képességeket, tárgyakat. A játékmód célja maga a Vermintide életérzés, és az általa nyújtott kihívások leküzdése, pusztán a szórakozásért.
És van még valami, amit direkt a finomságok listájának végére tartogattam, ez pedig a legmagasabb nehézségi fokozaton a Twitch stream igénybevétele. Külön játékmód létezik arra, hogy twitchre lőjük a játékunkat, és míg magányos kalandjaink során a játék dönti el, hogy mik szakadnak a nyakunkba, ebben a játékmódban a twitch nézőknek ugrik fel időnként egy ablak, ahol megszavazhatják, hogy mi történik velünk. Ez az ablak szólhat arról, hogy gyógyuljunk fel, vagy épp feleződjön az életerőnk. Szólhat arról, hogy épp milyen ellenfél teremjen váratlanul a játékosok elé. Kifejezetten izgalmas, mikor a játékosok könyörtelenségének köszönhetően egymás után váltogatják a legszívósabb dögök, amiket maga a játék sem merne ilyen rendszerességgel bedobálni a pályára. Mit van mit tenni, a játék legmagasabb nehézségi fokozata maga a játékosok kegyelmétől és vagy kegyetlenségétől függ. Az biztos, hogy a Warhammer világában ez teljesen érthető jelenség lenne.
Gyönyörű vérontás
Nem csak a játékmenet érdemel dícséretet az időállósága miatt, de ugyanez elmondható a látványról. A warhammer világának sötét, gótikus nyomora néhol szemetgyönyörködtető, máskor gyomorforgató. Egyik pálya sem hasonlít a másikra, és mindegyiken van valami olyan látványelem, amitől garantáltan leesik az állunk. A patkánytömeg megjelenése eleve sokkoló tud lenni, a modellek részlet gazdagságának köszönhetően azonban akár külön-külön is érdekesnek és izgalmasnak tűnnek az ellenfeleink. Ugyanez elmondható a saját karaktereinkről, akik könnyen felismerhetőek a legádázabb harc közben is. Talán az animációkra mondhatjuk, hogy néha kissé sután viselkednek a karaktereink, de ez legyen a legnagyobb probléma.
A hangok, felcsendülő zenék mind a warhammer univerzum tökéletes kirakós darabjai, szinte páratlan, hogy mennyire a világ része minden nesz, minden gonosz visítás, és mennyire vérfagyasztó tud lenni a háttérzene. Minden szituációnak, minden bossnak és minden váratlanul megjelenő szörnyetegnek saját muzsikája van, amik az első dallam felcsendülésével elárulják csapatunknak, hogy mire számíthatnak. Végezetül a karaktereink szinkronja érdemel csillag ötöst, a játékhoz írt megannyi párbeszéd és csata hevében elhangzó fohász a színészek abszolút elkötelezettségéről, és a karaktereink mélyreható ismeretéről árulkodik. Külön kiemelném Victort, akinek nagyon izgalmas, sokszor meglepően változó személyiségéhez közel tökéletes színészi játék párosul. Mint ahogy minden más, úgy ezek a karakterek is élnek, és összetéveszthetetlenül a warhammer sötét univerzumának félőrült lakosai.
Sigmar segedelmével
A Vermintide sorozat tökéletesen összefoglalja a Warhammer Fantasy univerzumának lényegét: sötétség, könyörtelenség, vér, és a kilátástalanság őrületében töretlenül kitartó, valószínűtlen hősök. A játékmenet nem ringat kételyek közé, egyértelműsíti az első perctől, hogy mire számíthatunk: pörgős harc, szinte már igazságtalan nehézségi fokozatok, és mindez bár repetitívnek hathat a kevéske pálya miatt, a harcok kiismerhetetlensége és izgalma miatt hosszú távon is szórakoztató és kihívást jelentő játék a Vermintide 2. Egyedül is nyüstölhető, random játékosokkal is élvezetes, barátokkal viszont epikus, emlékezetes meccsek tapasztalhatunk meg, újra és újra. Amíg a patkányok el nem fogynak. És a patkányok nem fogynak el. Soha.
Fontos végezetül megjegyezni, hogy a játék az időtállóságához képest nem tartotta az árát, és sűrű rendszerességgel vannak komoly leárazások a programra. Melegen ajánljuk a játékot teljes áron, hisz megéri, de ha elcsíptek egy 75%-os leárazást, egy pillanatig se habozzatok!
Pontszám: 8.5 / 10
Ízig vérig warhammer, látványos köntösben, tökéletes co-op móka.
Pro:
- Látványos, hangulatos, hangos!!
- Komoly kihívások, emlékezetes pillanatok
- Warhammer, warhammer, warhammer!!
Kontra:
- Kicsit kevés pálya
- Akinek nem jön be a gót gore, az nem fog ránézni
