Idén a megszokotthoz képest is jelentős mennyiségű puzzle játékkal gazdagodtunk, és legnagyobb örömünkre ezek nagyobb százaléka a korrekt kategóriába tartozott. Mondhatnánk, hogy puzzle játékot készíteni könnyű, és persze, ha vannak jó feladványaid, akkor már tényleg csak tálalni kell. Na de a tálaláson múlhat vagy bukhat minden, és egy puzzle játék, ami a fejtörők mellett nem tud szórakoztatni, az sajnos gyorsan a süllyesztőben köt ki. Szerencsére vannak pozitív példák, akiktől lehet tanulni, akiktől lehet ötleteket “kölcsönözni”, már csak egy izgalmas és érdekes körítésre van szükség, hogy eladható legyen.
Mostani játékunk, az Entropy Center megtette amit kellett, és alaposan utánanézett, hogy az elődei milyen trükkökkel és húzásokkal írták be magukat a történelembe puzzle játékok terén. Az eredmény egy lemásolt házifeladat érzetét adja, de hál’ istennek arra sem volt rest a fejlesztő csapat, hogy valami egyedivel is megfűszerezze a játékát.
Entrópia, mint fegyver
A történet szerint a bolygónkat ezer és ezer féle kataklizmikus tragédia veszélye fenyegeti, ezekből pár be is következik. A bolygónkon felrobban egy mega-vulkán, felhasad a földkéreg, atomháború robban ki, vagy egyéb más hasonló szörnyűségek fenyegetik az emberiség fennmaradását. Úgy tűnik, elkerülhetetlen a totális pusztulás, ám mégis mindig visszapörög az idő, és az emberiség instrukciókat kap, hogy mi is történik a jövőben, és hogyan lehet megakadályozni. Akik ezért felelnek, egy különleges cég, az Entropy Center. Mikor a Föld elpusztulna, ők visszapörgetik az idő kerekét, és a begyűjtött adatokat a Föld vezetőinek szolgáltatva elejét veszik a kataklizmáknak. Ám egy nap az Entropy Center működése megáll, az emberek eltűnnek, a Földet azonban pont eléri egy kataklizmikus esemény.
Karakterünk, Aria az Entropy Center egy szobájában ébred, nem emlékszik, hogy hogyan került oda, és hamarosan rá kell jönnie, hogy teljesen egyedül van a bolygó körül keringő bázison. A hely régóta elhagyatottnak tűnik, a romok és omladozó szerkezetek miatt életveszélyes a hely. Aria kezébe kerül az időt, jobban mondva a tárgyak időben elfoglalt helyét visszapörgető eszköz, aki történetesen egy Astra nevű mesterséges intelligencia, és egyben a játék során minket kísérő egyetlen társunk. A Föld pusztulását kell visszafordítanunk, ám az omladozó bázist csak az idő pörgető eszköz tesztelésére épített puzzle útvonalakon át tudjuk bejárni.
A játék tehát egy erős kontextust és ezernyi kérdés illetve titkot vonultat fel, miközben egy egészen egyszerű alapokra építő puzzle akadálypályán vezet végig minket. A puzzleök nem összefüggő feladványok, mindig egy újabb és újabb szobába érve kapunk egy fejtörőt, amit megoldva mehetünk tovább a következőre. A szobákat egy-egy sztorihoz köthető átvezető terem, vagy izgalmasabb menekülős szakasz szakítja meg, de végül mindig a puzzle szobákban kötünk ki.
A szobák által felállított fejtörők minden alkalommal nehezednek, illetve bejön a képbe valamilyen új elem. Először csak egy kockát kell egy gombra helyeznünk, hogy kinyíljon az ajtó, később fény-hidakat kell ide-oda helyezni, több szakaszos pálya átformáló mechanikákat kell befolyásolni, és előjön pár platformer elem is. A kihívást és a puzzle megoldások nyitja, valamint a játék igazi fűszere, a kezünkben lévő időpörgető fegyver.
Minden tárgy amit megmozdítunk a fegyver segítségével visszamozgatható ugyanazon az útvonalon, amin azelőtt mozgott. Az első pár szoba megoldásával egyértelmű lesz ez a mechanika, ám később láthatjuk majd, hogy ezzel a fajta játékelemmel a végtelenségig lehet trükközni, hogy igazán bonyolult feladványokat állítsanak fel elénk vele a fejlesztők. Amikor több különböző tárgyat kell mozgatnunk, majd a megfelelő sorrendben visszapörgetnünk, és közben még haladjunk is a fegyverrel visszaépített pályán… hát, nem mondom, volt hogy hátra kellett dőlnöm, és átgondolnom az életemet.
Szelíd kihívások
Viszont a bonyolultabb fejtörők is viszonylag gyorsan megoldhatóak, ha az ember fejében már megvan a megoldásokhoz szükséges logika. Mivel a fegyverünk nem képes másra az idő visszaforgatásán kívül, ezért a pályával trükköznek a feladványok. Ezek azonban nem nehéz, inkább csak többlépcsős problémák, ahol a tényleges fejtörő inkább az egyes lépések megfelelő sorrendbe való rakása, majd kivitelezése csupán. Ez miatt sajnos az Entropy Centert nem mondhatnánk nehéz puzzle játéknak. Párszor megizzasztja az embert, de tényleges kihívást nem igazán állít elénk.
Mellesleg a feladványok javarészét már láttuk valahol. Az Entropy Center több elemében is a Valve által fejlesztett Portal játékot másolja, méghozzá pofátlan módon. A sztorit leszámítva mindenben a nagyérdeműt másolja, egyes részeken még csak meg se próbálják palástolni. Ez nem annyira pozitív benyomást keltő lépés, viszont az idő pörgető játékelem kellően elválasztja a két játékot egymástól. Csak az a baj, hogy míg a portálokkal való játék a végletekig feszegette az ebben rejlő lehetőségeket, addig az Entropy Center mintha félne bevállalósabbnak lenni, és így az igazán komplex feladványok kimaradtak a játékból.
Ettől függetlenül az Entropy Center egy kellemes és szórakoztató játék, elvégre a könnyű puzzle feladványok megoldása is elegendő dopamint termel bennünk, hogy izgatottan várjuk a következő megoldandó problémát. A frusztrálóbb pályaszakaszok közt Astra cuki vagy épp mókás megjegyzései színesítik az amúgy elég sötétnek kibontakozó történetet, valamint van pár jópofa teljesítmény, amit elérhetnek a felfedező lelkű játékosok. Például temérdek írott anyagot találhatunk számítógépeken elrejtve, amik segítenek megérteni a sztorit, de gyűjtögetésnek is jók. Mire a játék végére érünk, megismerjük a történteket, a karakterünket és a helyzetét, valamint vár ránk egy egészen letaglózó befejezés is.
A játék pofásan néz ki, stílusát tekintve ismét csak a Portal játékok látványvilágát idézi meg, vajmi kevés érdembeni változatossággal. A ténylegesen látványos részekért az idő pörgetés felel, a köztes területek pedig inkább a lepusztult és elhagyatott mivoltuk miatt nem mondhatóak érdekesnek, vagy látványosnak. Viszont a zene kellemes utitársunk lesz, visszafogott de fülbemászó soundtrack kísér minket, amihez korrekt szinkron is párosul, mind Aria, mind Astra részéről. Úgyhogy a játék ezen részére nem lehet panaszunk.
Ajánló
Az Entropy Center a Portal játékok alkotta különleges élményt és hangulatot szeretné megidézni, ám az eredmény inkább egy másolás, amit az idő pörgetős játékelem igyekszik mégis egyedivé tenni. Ezzel kapcsolatban hellyel-közzel sikerrel jár, épp csak nem használja ki eléggé az ebben rejlő lehetőségeit, és nem ad elég kihívást a játékosainak. Cserébe viszont egy titkokkal teli történetet mesél el, aminek felgöngyölése epikus és elgondolkodtató, még ha szívszorító is egyben. Sajnos nem mondhatnánk, hogy az Entropy Center a puzzle játékok dobogójára született, de arra tökéletes, hogy próbára tegyük magunkat kicsit a feladványokkal, miközben megismerünk egy érdekes történetet.
Pontszám: 7 / 10
Kicsit másol, kicsit félénk, de egy klassz puzzle játék, érdekes történetbe csavarba
Pro:
- Érdekes és elgondolkodtató történet
- Pár komplex puzzle
Kontra:
- A többi feladvány viszont túl könnyű
- Nem használja ki eléggé a lehetőségeit
