2018 november 3.-án két dolog történt a sokak által “gamer társadalom”-nak nevezett közösségben. Az egyik, hogy született egy a mai napig élő meme Wyatt Cheng által, a jól ismert “Do you guys not have phones?”. Másodsorban pedig létrejött egy új szitokszó, mégpedig a “Diablo Immortal”. Már-már az Ezüst Városig emelkedett a gyűlölet és a megvetés ezzel a játékkal szemben és olyanok is köpködték, akik azt sem igazán tudták, hogy mi is ez. Ha pontban éjfélkor a sötét fürdőszobámban a tükör előtt háromszor elmormognám, hogy Diablo Immortal, szerintem megjelenne Asmongold és kikergetne a Világból. Természetesen felmerül itt néhány kérdés. Tényleg megérdemli ezt a gyűlöletet ez a játék? Tényleg ilyen rossz? Valóban csak fejőstehénnek néznek bennünket az Activision-Blizzardnál? Ezen kérdésekre igyekszem választ adni a cikkem végére, viszont mielőtt komolyan bele is kezdenék a témába, lenne itt még valami:

A Diablo Immortal egy MMO-ARPG. Mint tudjuk, az MMO-k célja az, hogy hosszútávon lekössenek bennünket és ezen játékok valódi “milyensége” maximum szinten/a late gameben ütközik ki. Egy MMO-t teljes egészében nem lehet alig pár órányi/napi játékkal értékelni és sajnos ezt a hibát rengeteg külföldi “kollégám” elkövette, függetlenül attól, hogy végül pozitívan vagy negatívan értékelték ezt a játékot. Ebből már jól kivehető szerintem, hogy én bizony tömtem ebbe a játékba bőven órát, ellenben egyetlen centet sem.

Kezdjünk is neki
Először belépve a játékba (PC-n) egy kellemetlen érzés fogott el. Annyira Diablo volt minden és mégis valamiért sokkal olcsóbbnak hatott. Már a főmenüben, amikor megláttam a “Tap to Play” feliratot ökölbe szorult a kezem. Képtelen voltam elhinni, hogy annyira hanyag lett a PC-s verzió, hogy még a mobilra szánt szövegeket sem voltak képesek átírni. De ez nem csak a feliratokra érvényes. Az egerünkön lévő görgő szinte egyáltalán nem működik a játékban, helyette lenyomva kell tartanunk a bal egérgombot és húzni az egeret le vagy föl, mintha csak az ujjunkat mozgatnánk egy telefon kijelzőén. Rendkívül mobilos érzetet ad a játék még PC-n játszva is, amire számítottam, viszont grafika és játékmenet terén, nem pedig ilyen “apróságokon”. A harc nagyon jó, mintha tényleg a Diablo 3-al játszanék csak … bugosan. Melee karakterrel még ezek egészen jól el is kerülhetőek, de például wizard-ot játszva rendszeresen beakadnak a channelinges képességeink és onnantól kezdve nem tudunk semmilyen más spellt használni, amíg a hiba nem kerül orvoslásra. Na meg persze felbontást sem lehet állítani, ami egyenesen röhej, béta ide vagy oda. Érdemes megemlíteni, hogy bár telefonon nem sokat játszottam vele, ott a fent említett spell beragadós hiba nem jelentkezett és az egész menü kezelése sokkal kényelmesebben hatott, mint PC-n.

Na de maga a játék
Úgy álltam neki, hogy képtelen leszek néhány órával többet játszani vele és úgyis megállít majd egy paywall, amiről annyit hallottam már még az előtt, hogy elkezdtem volna vele játszani. Nem is tévedhettem volna nagyobbat! Maga a Diablo-s harcrendszer egy MMO köntösbe pakolva elég volt ahhoz, hogy beszívjon és hosszú órákra magához öleljen. Tényleges, massive paywall-nak nyoma sem volt egészen LvL60-ig és furcsa módon az első fél órában még a shop-ba sem tudtam belépni, amin igencsak meg voltam lepődve. Egy telefonos játékhoz képest a környezet meglepően részletes volt, például, ha megütünk egy kivágott farakást, az szétgurul vagy, ha egy AoE spellt kap egy szírt széle az omladozni kezd. A játék meg van töltve tennivalókkal. Mehetünk dungeonökbe, raidekre, elkezdhetjük magunkat felküzdeni egy “tower” rendszerben (lényegében szintek vannak, amiket, ha teljesítünk, felmehetünk a következőre), kereshetünk kincseket, riftezhetünk, gyűjtögethetünk szörny esszenciákat egy szörny képeskönyvbe, van battleground, ami természetesen PvP és még rengeteg más. Amíg nem érjük el a max szintet, addig valami viszont igencsak szemet szúr, hiába a sok tennivaló a játékban. Bizonyos pontokon megáll a történet és közli velünk a játék, hogy X szintet kell még lépnünk ahhoz, hogy folytathassuk azt. Két probléma van ezzel. Az egyik az, hogy kisebb szinteken a tennivalók száma igencsak leredukálódik és sokszor az ember csak kiszenvedni tudja a megfelelő XP mennyiséget a folytatáshoz. A másik pedig, hogy kizökkent minket a történetből, ami nagy kár, mert a szinkronhangok piszok jól sikerültek. Rengeteg ismerős karakter köszön vissza az előző játékokból, mint például Decard Cain, Xul vagy Valla, akiket mind az eredeti voice-actorok szinkronizáltak és ezúttal is fenomenális alakítást nyújtanak.

Meg ugye a grind és a könnyebbik út
Egy MMO-nál nem új keletű dolog, hogy grindolni kell benne, főleg egy Diablonál nem. Arról szólnak ezek a játékok, hogy minél nagyobb számokkal rendelkező itemeket aplikáljunk karakterünkre és valamelyest ez tesz sokunkat függővé, ezért tudjuk nehezen letenni. Ebben van az a kis plusz, ami agyunk olyan részeit bizseregteti, amelyekről azt sem tudtuk, hogy létezik. Na de mi van akkor, ha más az egyszerűbb utat választja? Itt jön be a játék egyik legrosszabb eleme, a pay-to-win. Hiszen bárki bármit mond, ez a game sajnos az. Hat felszerelésünkbe tehetünk legendary gemeket, amiket a későbbiek során fejleszthetünk is. A gemek jelentik a statjaink egy jó nagy százalékát, viszont, ha fizetünk, ezeket a drágaköveinket sokkal gyorsabban, egyszerűbben és effektívebben tudjuk fejleszteni. Az effektívebben rész annyit tesz, hogy képesek vagyunk az IRL pénzünkért extra tulajdonságokat adni ezeknek a tárgyaknak. Ilyen például az a perk, amivel 20%-al csökkennek képességeink cooldownjai. Ezen felül, amit már a Diablo 3-ban is láttunk: az igazi pénzes AH. Az in-game aukciósházban úgynevezett platinumért lehet vásárolni, illetve ezért a currency-ért tudunk ott eladni. Bár platinumot nagyon-nagyon mérsékelt mennyiségben lehet szerezni a játék során IRL anyagi ráfordítás nélkül, ez szó szerint semmire nem lesz elegendő. A legrosszabb gem-et is többért árulják, mint amennyit én a 60+21 paragon szintem alatt össze tudtam kuporgatni. Szóval aki ott akar aktívan vásárolgatni, bizony a pénztárcája mélyére kell nyúlnia és a shop-ból platinumot kell vennie.

Dolgok, amik nem tetszettek
A telefonos felhasználók végett bejött egy PC-n is valóban sokszor hasznos kényelmi feature, az auto navigation. Ennek segítségével ki tudunk jelölni pl egy quest-et vagy helyet és a karakterünk magától a leggyorsabb úton, akár teleportot használva oda szalad. Hogy mégis mi lehet ezzel a gondom? Az, hogy néha egy-egy quest-nél bebugol és nem csak a quest zónáig visz el, hanem a mobokig is és képtelen vagyok kikapcsolni. Többször is előfordult, hogy elvitt a szörny csoportig, amiket meg kellett ölnöm a küldetés végett. Miután végeztem velük, az akaratom ellenére odavitt a következőig és semmit nem tudtam tenni ellene a játékból való kilépésen kívül.

A world boss-ok egy részének harcrendszert illető design-ja förtelmes és nagyon átgondolatlan. Ott van például Blood Rose, aminek az egyik képessége, hogy 50% HP-n magához kezdi szívni a játékosokat és, ha nem fut ki belőle mindenki, akkor ebből visszagyógyítja magát, akár teljesen is. A gond ezzel az, hogy mivel egy world boss-ról beszélünk nem feltétlen szervezett csapatok próbálják őket leütni, így bárki oda tud menni. És igen, az is, aki csak ki szeretne szúrni a többi játékossal. Így történt velem is. Másfél óra szenvedés után úgy döntöttem, hogy feladom. Nem azért, mert nehéz lett volna, mert egyáltalán nem az. Egyszerűen csak nincs például ennél a boss-nál ellenszer a trollkodni vágyó játékosokkal szemben.

A játék során temérdek alkalommal futottam bele apró, láthatatlan falakba, amik megakadályozták a karakteremet a mozgásban. Ezek főként nem a map szélén, hanem éppen ellenkezőleg, a közepén jelentkeztek a leggyakrabban és igencsak zavaróak.

Látjuk a játékosokat, miközben story boss fight-ot vívunk. Ez azért is zavaró, mivel rombolja az immerziónkat, illetve a többi player ugyan azt a küldetést csinálja, ugyan azt a boss-t kell megölje, ugyan akkor vagyunk ugyan azon a helyen, mégis mind a ketten két különböző ellenfelet próbálunk pépesíteni. Ők nem látjuk az általunk támadott lényt, ahogy mi sem látjuk az övékét. Az egyetlen, amit mind a ketten látunk azaz, hogy a másik a levegőt csápolja.

Mindazonáltal
Mind fentebb említett hibája ellenére én elképesztően élveztem és élvezem a továbbiakban is a Diablo Immortal által nyújtott élményt. Remek a harcrendszer, még mindig. Jó a Világ, sok a tennivaló, élvezem a gyűjtögetést és ennyi sok óra játék után is képes vagyok örülni egy jó loot-nak.

Azon gondolkodsz, hogy ki kéne-e próbálnod?
Ha kedveled a Diablo játékokat és szeretsz grind-olni, akkor úgy gondolom, hogy ki kell próbálnod. Természetesen attól, hogy PC-re is elérhető, ez még egy mobile game, szóval néha kicsit furcsa érzés lehet látni néhány dolgát, ha régóta vagy egyáltalán nem játszottál még telefonos játékkal. Viszont, ha játszottál vagy próbáltál már Diablo játékot és nem tetszett, akkor ez sem fog. Összességében szerintem a játék megér egy próbát.

Végül
Ez a játék nem tökéletes, de attól még egy jó játék. A monetizációs rendszer természetesen elég lehúzó és arra megy rá, hogy minél több pénzt lefejjenek az emberektől, mert bizony egy fejős tehénnek nézik a mobil játékosokat. Viszont nem érdekli őket, ha Kis Pista és Nagy Jenő nem fizetnek egy árva centet sem, hiszen már Mészáros Aladár elköltött rájuk 5.000. dollárt.

Pontszám: 7/10

Izzadtam a pontszám megadásakor és bár a szívem ennél legalább fél ponttal többet adna, az agyam tiltakozik, hiszen rühelli, ha pontosan kimatekolt módszerekkel próbálnak pénzt kicsalni a pénztárcámból.

Szólj hozzá