A WARDOGS első pillantásra könnyen eladhatja magát úgy, mint egy újabb Battlefield-szerű, nagyszabású multiplayer FPS. Vannak hatalmas pályák, járművek, lövöldözés, épületek, robbanások és rengeteg játékos egyetlen mérkőzésen. A hasonlóság azonban főként a léptékben és a látványos összecsapásokban merül ki. A Battlefield sokszor olyan, mintha száz ember egyszerre rántaná meg ugyanazt a ravaszt, aztán mindenki reménykedne, hogy ő marad talpon. Ez ennél jóval megfontoltabb játék.
Itt nem feltétlenül az nyer, aki elsőként sprintel be a lövöldözés közepébe. Sokkal többet számít a helyezkedés, a felderítés, a kommunikáció, az utánpótlás megszervezése és az, hogy mikor érdemes egyáltalán meghúzni a ravaszt. Aki folyamatosan fejjel rohan a falnak, az hamar megtapasztalja, hogy a fal ezúttal nem omlik össze – viszont a játékos igen.
Itt tudod megszerezni: https://store.steampowered.com/app/1867240/WARDOGS/

A mérkőzések akár száz játékost is összeengedhetnek, akik három különálló csapatra oszlanak. A cél egy folyamatosan változó ellenőrzési terület birtoklása, a pontokat pedig az a csapat gyűjti, amelyik a legtöbb katonával van jelen az adott zónában.
Ez papíron egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban azonban gyorsan összetett helyzetek alakulnak ki. Nem mindig az a legjobb döntés, ha mindenki ugyanabba a pontba próbál betörni. Néha érdemes kerülőutat választani, előbb felderíteni az ellenséges állásokat, vagy egy másik irányból nyomást gyakorolni. A harmadik csapat jelenléte különösen érdekessé teszi az összecsapásokat, hiszen soha nem lehetünk teljesen biztosak benne, hogy egy frissen elfoglalt terület valóban biztonságos.
A pálya mérete miatt az események ritmusa is változatos. Lehet, hogy percekig csak egy erdős domboldalon próbálunk észrevétlenül előrejutni, majd hirtelen olyan tűzharc közepén találjuk magunkat, amelyben gyalogosok, páncélozott járművek és légi támogatás keveredik. Ettől a WARDOGS csatái nem minden pillanatban akarnak látványosak lenni, viszont amikor igazán beindulnak, akkor megfelelően nagyot szólnak.

A játék egyik legjobb ötlete a tartós pénzgazdaság. Minden mérkőzésre egy meghatározott összeggel érkezünk, majd a felszereléseinket, fegyvereinket, védőeszközeinket és egyéb kellékeinket ebből kell finanszíroznunk. A csapatot segítő tevékenységekért – például gyógyításért, újraélesztésért, szállításért vagy bizonyos objektívák kezeléséért – pénzt kapunk, és ez az összeg a mérkőzések között is megmaradhat.
Ez a rendszer elsőre talán apróságnak tűnik, valójában azonban teljesen megváltoztatja a játékosok hozzáállását. Egy halál nem pusztán annyit jelent, hogy néhány másodpercig nézhetjük a visszaszámlálót. Ha drága felszereléssel indulunk útnak, majd egy rosszul megválasztott roham során elvérzünk, annak komolyabb következményei is lehetnek.
A pénz miatt a csapatmunka sem üres jelszó. A medic, a sofőr, a pilóta vagy az utánpótlást szállító játékos nem másodlagos szereplő, hanem valóban hasznos tagja lehet az egységnek. Ha valaki helikopterrel visz minket a frontvonal közelébe, annak akár borravalót is adhatunk. Ha pedig egy társunk elesik, némi anyagi ösztönzéssel megpróbálhatjuk rávenni a környéken lévő medikust, hogy őt részesítse előnyben. Ez egyszerre működik komoly taktikai rendszerként és meglepően vicces társas mechanizmusként.
Kevés FPS-ben fordul elő, hogy egy meccs legfontosabb döntése nem az, hogy melyik fegyverrel lőjünk, hanem hogy maradt-e még elég pénzünk lőszerre, páncélra vagy egy új járműre.

A WARDOGS akkor mutatja meg igazán az egyéniségét, amikor nem próbáljuk hagyományos aréna-FPS-ként játszani. A pályán természetesen lehet agresszívan előrenyomulni, de a játék sokkal inkább jutalmazza a megfontolt megközelítést.
A lopakodás, a jó pozíció és a türelem komoly előnyt jelent. Érdemes figyelni a terepet, kihasználni a növényzetet, az épületeket és a magaslatokat, valamint megvárni, amíg az ellenfél hibázik. Egy jól időzített oldalba támadás gyakran többet ér, mint egy teljes tárnyi lövedék egyenesen a szemből érkező ellenfélbe.
A felderítő szerepkör különösen azoknak kedvezhet, akik nem akarnak mindenáron a csata közepén szerepelni. Információt gyűjthetünk, ellenséges állásokat figyelhetünk meg, és a csapat számára fontos célpontokat jelölhetünk ki. Ez nem feltétlenül olyan látványos, mint egy tankkal lerombolni egy épületet, de sokszor ez dönti el, hogy a következő támadás sikeres lesz-e.
A fegyverek kezelése szintén inkább a realisztikusabb irányba húz. A találatoknak súlya van, a harcok pedig nem feltétlenül hosszú, látványos lövedékcserékből állnak. Sokszor néhány jól elhelyezett lövés elég, ami még fontosabbá teszi a célzást és a megfelelő fedezék használatát.

A játék nagy csatáihoz a járművek is szervesen hozzátartoznak. A harckocsik és más katonai járművek komoly tűzerőt képviselnek, a helikopterek pedig nemcsak támadásra, hanem szállításra is használhatók. Egy jól vezetett jármű képes gyorsan átcsoportosítani egy egész rajt, vagy éppen időben kimenteni valakit a frontvonalról.
A logisztikai szerepek emiatt különösen érdekesek. Nem minden játékos akar mesterlövész lenni, és a WARDOGS szerencsére nem is bünteti azt, aki inkább a háttérből segítené a csapatot. Egy jól elhelyezett utánpótlás, egy megfelelően felépített előretolt bázis vagy egy időben érkező szállítójármű néha többet ér, mint egy újabb frag.
Az építési rendszer további lehetőségeket nyit meg. Falakkal, védelmi elemekkel és előretolt állásokkal erősíthetjük meg a fontosabb területeket. Jó érzés látni, amikor a csapat saját maga alakítja át a csatateret: egy nyílt területből néhány perc alatt védhető állás születhet, amelyhez később újra és újra vissza lehet térni.
Ennek azonban van árnyoldala is. Több forrás és játékos jelezte, hogy bizonyos mérkőzéseken az épített állások túlságosan statikussá tehetik a játékmenetet. Egy jól megerősített objektíva körül könnyen kialakulhat ismétlődő ostrom, ahol a támadók egymás után próbálnak áttörni ugyanazon a védelmi vonalon. Ez időnként inkább húsdarálóra, mint taktikai hadviselésre emlékeztet.

Nem rajzfilmes, könnyed katonai lövölde. A pályák, a romos ipari környezet, a nyílt terepek és az elhagyatott épületek megfelelően komor hátteret adnak a harcoknak. A nagyobb ütközeteknél a hangdizájn is erős: a távolból érkező lövések, a járművek zaja és a közelben becsapódó robbanások folyamatosan azt az érzést keltik, hogy egy élő hadszíntéren mozgunk.
A közelségi hangkommunikáció további réteget ad az egészhez. Egyik pillanatban még katonásan próbálunk irányt mutatni a társainknak, a következőben pedig egy teljesen ismeretlen játékos magyarázza, hogy azért nem indul el a helikopter, mert valaki rossz oldalról próbált beszállni. A WARDOGS komolysága mellett így bőven marad hely a spontán, közösségi humor számára is.

A játék legnagyobb problémái jelenleg nem az alapötletből, hanem a megvalósításból fakadnak. A rajt körüli hatalmas érdeklődés komoly szerverterhelést okozott, amely hosszú várakozási időkhöz, belépési gondokhoz és mérkőzés-csatlakozási hibákhoz vezetett. Egy online játék esetében ez különösen fájdalmas, hiszen hiába lenne kedvünk játszani, ha maga a csatatér nem enged be, üres szerverre meg nyilván senki nem akar csatlakozni.
A technikai teljesítmény sem mindig egyenletes. Előfordulhatnak akadozások, betöltési problémák vagy olyan pillanatok, amikor a játék kevésbé stabilan fut, mint azt a látvány alapján várnánk. Early Access-címként ez nem meglepő, de attól még érdemes számolni vele.
A halál utáni visszajutás szintén kellemetlen tud lenni, főleg ha nincs a közelben megfelelő szállítási lehetőség, viszont ilyennel egész ritkán találkozni. Ilyenkor a frontvonalig tartó út könnyen hosszú gyalogtúrává változik, amely során több időt töltünk az út szélén poroszkálva, mint tényleges harccal. Ez jól érzékelteti a játék léptékét, de nem mindig szórakoztató módon.

Pont ezért érdekes alternatívát kínál azoknak, akik szeretik a Battlefieldhez hasonló nagyszabású csatákat, de a folyamatos, vakon előretörő rohanás helyett több taktikára vágynak. A játék nem akar minden másodpercben robbanást az arcunkba küldeni. Inkább arra ösztönöz, hogy figyeljünk a környezetre, kommunikáljunk a társainkkal, tervezzük meg a támadást, és fogadjuk el: néha a legjobb döntés az, ha még nem lövünk.
A tartós pénzrendszer, a három csapat közötti kiszámíthatatlan helyzetek, a járművek, az építés és a logisztikai szerepek együtt valóban saját identitást adnak neki. A WARDOGS jelenleg nem tökéletes, a szerverproblémák és az egyes mérkőzéseken kialakuló statikus ostromok pedig komoly javításra várnak. Ennek ellenére van benne valami, ami miatt az ember egy vesztes meccs után is azt mondja: „jó, még egyet”. Ez pedig egy multiplayer FPS esetében talán az egyik legfontosabb fegyver a tárban.
Itt tudod megszerezni: https://store.steampowered.com/app/1867240/WARDOGS/
Értékelés: 8.3 ⭐

